Hírek

Az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató Központ (EJPSZK) munkatársai által kidolgozott „Köznevelési helyzetkép a komplex programmal fejlesztendő járásokról” című tanulmányt mutatták be a TKKI Igazgatóságok képviselőinek Noszvajon, az intézet továbbképző központjában.

Dr. Hauser Zoltán, az EJPSZK irodavezetője előadásában először a TKKI TÁMOP 3.3.13 projektjének keretén belül létrejött Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató Központ tevékenységéről adott tájékoztatást. A tanulmány létrejöttéről elmondta, hogy az Eötvös Program is szinte ugyanazzal a célcsoporttal foglalkozik, mint a 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet, amelyben – a területi fejlettség alapján kedvezményezett járások, fejlesztendő járások, komplex programmal fejlesztendő járások besorolásánál – a társadalmi, demográfiai, lakás- és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerőpiac, valamint az infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett komplex jelzőszámot veszik figyelembe. Hauser Zoltán szerint a rendelet nem tartalmaz köznevelésre vonatkozó mutatókat, pedig a komplex fejlesztésnek elengedhetetlen része ez a terület is.

A tanulmány tartalmáról, felépítéséről, szakaszairól, az elemzést megalkotó szerzői csapatról és a közreműködő munkatársakról Bratinkáné Magyar Éva, a TKKI EJPSZK pedagógiai szakértője, a tanulmány elkészítésének koordinátora számolt be.  

A résztvevők „Pillanatfelvételek a 36 Komplex programmal fejlesztendő járás társadalmi, gazdasági jellemzőiről” címmel hallhattak beszámolót Tóthné Horváth Ritától az összesített helyzetkép néhány meghatározó mozaikrészletéről. Őt követte Józsa Ildikó és Liptai Emese a „Gyermekek, tanulók és az őket ellátó köznevelési intézményrendszer” című előadása, amelyben szó esett az alapfokú és középfokú nevelési, oktatási intézményekről, a HÍD-programokról és a felnőttoktatás helyzetéről, valamint az érintett járások nemzetiségi oktatásáról. Liptai Emese összefoglalta a köznevelési intézményekben – a tanulmány önálló fejezetében szereplő – a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra, fiatalokra vonatkozó adatokat, amelyeket összehasonlított az országos mutatószámokkal.

Szünet után Bratinkáné Magyar Éva és Thékes István, a „Fókuszpontok az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzéséből” című prezentációjukban hangsúlyozták, hogy a mérési átlageredmények sok esetben nem tükröznek reális képet. Bemutatták a kompetenciamérés nyújtotta lehetőségeket az intézményi munka, valamint a diákok teljesítményének több szempontú, árnyalt értékelésére, a pedagógiai hozzáadott érték kimutatására. A jelenlévők példákat láthattak az alulteljesítés objektív mutatóira.

Ezután Tóthné Horváth Rita arról beszélt, hogy miként alakult a gyermekek, tanulók, pedagógusok aránya az óvodai, általános iskolai és a középfokú nevelési-oktatási intézményekben országosan és a 36 komplex programmal fejlesztendő járásban, illetve milyen volt a pedagógusok korosztály szerinti összetétele.

A járások egyediségéről, egészen pontosan a Sellyei járásról szólt Rakotáné Németh Bernadett és Újváriné Gercsák Anikó előadása: a terület elhelyezkedése, „történelme”, a nemzetiségek, a munkanélküliség, illetve a 2014. évi országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása az országos adatokkal. Kitértek a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára és helyzetére is.

Az előadások után a FÓRUM keretében „Merre tovább? – fejlesztési lehetőségek, vélemények, kiegészítések, javaslatok” címmel Hauser Zoltán elmondta, hogy a TKKI EJPSZK irodájának munkatársai a közeljövő projektjeinek megalapozásához feltétlenül számítanak a területi igazgatóságok és az Innovációs, Oktatási és Közösségi Központok támogatására, együttműködésére.

A hozzászólásokban Andó Pál, a TKKI Ózdi és Pájer László, a Székesfehérvári Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy örömmel tettek eleget a meghívásnak, hiszen régi vágyuk teljesült ezzel a találkozással: az igazgatóságokat is bevonták az új fejlesztésekbe. Gratuláltak a tanulmány elkészítéséhez, egyben együttműködésükről biztosítva sok sikert kívántak a további munkához. A május elején tartott noszvaji program a feladatok meghatározásával ért véget. Bratinkáné Magyar Éva javasolta, hogy határozzák meg az úgynevezett alulteljesítést, s ezt alkalmazzák a jövőbeni projektekben.
 
Hauser Zoltán azzal zárta a fórumot, a tanulmány igazolta, hogy a komplex fejlesztést a járásokban ki kell terjeszteni a köznevelési területre is.